kapcsolat   hellofured@yahoo.com - 30 403 4066 

adatvédelem  

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon
  • White LinkedIn Icon

Mesés november

2018/11/04

A mai bejegyzésben egy kicsit a „magam háza táján” maradok, innen adok nektek egy kis „helyzetjelentést”.

 

Biztosan gyakran vagytok ti is úgy, hogy a Facebookot megnyitva egy emléket vagy évfordulót dob fel a rendszer. No, nekem ma azt dobta fel, hogy tavaly ilyenkor „Lányok, asszonyok, figyelem, valami készül!” felkiáltással osztottam meg egy bejegyzést. Haha, jót nevettem magamban. Akár újra megoszthattam volna ezt, hiszen hetek – sőt, lassan most már hónapok – óta töröm a fejem valamin. Hála Istennek ez alatt az idő alatt társaim is lettek az „álmodozásban” és lassan összeáll a Hello Füred eddigi egyik legnagyobb meglepetése! Hamarosan egy kicsit többet is elárulok nektek erről! De előbb a miértet mondom…

 

 

Szóval, miért is kezdtem el agyalni a Hello Füred meglepetés-projektjén?!

Sokaknak már a könyökén jön ki, hogy úton-útfélen „Valósítsd meg önmagad!” vagy „Így legyél szupernő!” rendezvényekbe lehet botlani. Minden létező csatornán keresztül azt kapjuk, hogy egyszerre kell okosnak, szépnek, kívánatosnak, házi tündérnek és még ki tudja, minek lennünk, holott a legtöbben örülünk, ha épp csak „normálisan” túléljük a rohanó mindennapokat. Viszont mindig vannak körülöttünk olyanok, akik a szürke hétköznapokba színt visznek. Olyanok, akik a nehéz időszakokon, a mókuskerekes periódusokon át tudnak minket segíteni. Lehetnek ezek rokonok, barátok, de néha ismeretlenek is, akik csak egy mosollyal vagy egy kedves gesztussal bearanyozzák a napunkat és új lendületet adnak. Charlie angyalai után szabadon, „Anikó angyalai” is valami ilyesmire tesznek kísérletet.

 

Novemberben érdemes lesz résen lenni, hiszen a Hello Füred Facebook és Instagram oldalán folyamatosan megjelennek majd a részletek és november 18-ra minden kiderül a „csajos” projektről. Én nagyon izgatott vagyok, remélem, legalább annyira sikeres lesz és szeretni fogjátok, mint amekkora szeretettel én dolgozom rajta!

 

Apropó szeretet… November végén, a korábbi évekhez hasonlóan „lélekfényesítésbe” kezdek. Akik ismernek vagy már voltak nálam „lélekfényesítésen”, tudják, hogy ezek olyan különleges – valóban MESÉS- alkalmak, amikor egy kicsit kizárjuk a külvilágot, lelassítunk és megpróbáljuk a napi rohanásban mattá vált részünket ünnepi fénybe öltöztetni. Hú, ez így elég giccsesnek tűnik első hallásra, pedig igazából nem az. Csak most, a futi-üzemmódból nézve túl rózsaszínnek tűnik az ötlet.

 

A lélekfényesítés az én ajándékom (ez valóban ajándék, egy felajánlás) és idén is társakat keresek, akik csatlakoznak hozzám. A „lélekfényesítés” tulajdonképpen egy felnőtteknek szóló mese-alkalom, amikor nemcsak mesélek, hanem olyan feladatokat és gondolatébresztőket adok, amiket megoldva és meghallgatva valóban újra mosolyogni tud az ember lelke.

 

Remélem, most már ti is értitek és érzitek, hogy miért gondolom azt, hogy egy naggggggggggggggyon izgalmas november előtt állunk!

 

Zárásként még engedjetek meg nekem egy kis élménybeszámolót! November első hétvégéjén mese-túráztam; a Mesél a Kiserdő program keretében két különböző történettel jártuk körbe az erdőt a résztvevőkkel. Míg szombat délelőtt a furfangos Gazsi történetét ismerhették meg a gyerekek és szüleik (jó sok feladat megoldása után), addig délután/este, a sűrű sötét erdőben eredtünk a bátorság titkának nyomába zseblámpákkal és jó adag bátorsággal felfegyverkezve. Tudjátok, aki kívülről nézi a Hello Füredet, sokszor csak azt látja, hogy pörgök, jövök-megyek és hogy „minden kerek”. Bár sok munka és komoly felkészülés előzi meg a túráimat, engem végül mégis mindig ezek töltenek fel, ebből jön az én lendületem, amiből később nektek is adok.

 

1/3

 

A csillogó szemek, a csilingelő nevetések és a sok öröm és a mesék végére szövődő barátságok adnak valami olyan kincset, amitől igazán gazdagabb leszek. Most szombaton is örült a szívem. Több dolog miatt is. Amikor olyan résztvevőt köszönthettem a túrán, aki már háromszor is végigjárta velem a mesehősök útját, valami jóleső melegség öntötte el a szívem. Amikor a programra érkezve egy saját készítésű ajándékkal lepett meg két kisfiú, hogy a kedvemben járjon, felbecsülhetetlen érzés volt! S akkor még nem is mondtam, hogy hány ölelés, rajz és nevetés tette felejthetetlenné a „félelmetesen jó” mese-túrát tegnap.

1/7

Köszönöm a résztvevőknek a bizalmat és hogy társaim voltak! Remélem, kicsik és nagyok egyaránt magukkal vittek valamit a mesetarisznyámból, ami ugyanúgy tölti őket, mint engem.

 

No, mit gondoltok: indulhat a Hello Füred különleges novembere?!

 

(A mai bejegyzésben szereplő képekért köszönet illeti Antalné Tóth Melindát és Molnár Ádámot.)

Share on Facebook
Please reload

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now