kapcsolat   hellofured@yahoo.com - 30 403 4066 

adatvédelem  

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon
  • White LinkedIn Icon

Egy "csomó" érdekesség nyomában (utolsó rész)

2018/01/28

…és igen, itt jön a képbe a már korábban emlegetett Ian Flemming-karakter, Iens Ludvig Høst, aki Norvégiából érkezett a Sailing Academy Gran Canaria bázisára, hogy egy akkreditált edzőképzést tartson az edzőknek és a versenyzőknek.

 

 

Mielőtt részt vettem volna az egyik ilyen alkalmon, sokat beszélgettem vele és egyből megfogott a közvetlensége és az a mentalitás, ami a magyarral ellentétben az egész skandináv oktatási rendszert jellemzi. Képzeljetek el egy 71 éves férfit, aki simán 10 évet letagadhatna! Zárkózott, csendes, magas férfi, akinek remek humorérzéke van. És hogy értsétek miért James Bond figura nekem: mindenhez IS ért és mindent IS kipróbált már.

 

Amikor elkezdtünk a munkájáról beszélgetni, nem értettem, hogy miért a halászati egyetemtől indít, de miután megtudtam, hogy a vitorlázás és oktatóképzés, a blog- és könyvírás, meg a tanítás csak egy a sok minden közül, amivel foglalkozott már, letisztult a kép. Olyan élvezetesen és érdekesen mesélt a Spitzbergákról, hogy szinte láttam magam előtt a jeges-tengeri szigetcsoportot és kicsit a „Miért éppen Alaszka?” című sorozat ugrott be. Tudományos munkatársnak lenni valahol az európai kontinenstől északra, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között azért elég kalandosan hangzik… de legalábbis szó szerint „COOL”.

 

Az oktatásra beülve azt hittem, még a végén belőlem is edzőt farag (nyugi, nem kell félni, nincs ilyen irányú tervem), mert abszolút bevont a munkába és kérdezz-felelek stílusban, az előző napokon elhangzottakat is átismételve építette fel az előadás/képzés anyagát. Olyan jó volt nézni, ahogy kis csoportokban oldottak meg problémákat a „diákok” és szuper volt látni a gyakorlatot is, ahol el kellett képzelni és aztán eljátszani, hogy hogyan tartja meg az edző az első edzést a kis „tojáshéjas” leendő vitorlázónak. Amíg ezeket félig kívülállóként néztem, láttam, hogy mindenki a „helyén van”: Bogee videóz és fotóz, hogy legyen anyag a Facebookra és az Instagramra (mert ő tartja kézben a Sailing Academy kommunikációját és közösségi média felületeit), Matyi és Tomi tanul Iens-től, hogy még profibb legyen a bázis munkája. Valamiféle büszkeség fogott el: mint amikor egy szülő látja, hogy a gyereke boldog és azt csinálja, amit szeret. Olyan jó érzés volt arra gondolni, hogy de jó, akárhol is élnek, ők is fürediek!

 

A hétvégére egy meglepetéssel állt elő Tomi, Bogee és az én kedves tettestársam és egy kis időre, motorcsónakba pattanva Charlie egyik angyalának érezhettem magam. Akkor fogalmazódott meg bennem újra, hogy aki azokat a hullámokat nem motorossal, hanem a „saját eszével és erejével” zabolázza meg, annak minden elismerés kijár!

 

Gyorsan eltelt az egy hét és az utolsó előtti napon elköszöntünk Tomitól, mert az épp ma záruló miami világkupa előtt ő még Görögországba is „átruccant”, hogy a görög vitorlázó lánnyal, Vasilea Karachaliouval együtt a görög Sportminisztériumtól és Olimpiai Bizottságtól vegyen át elismerést. (A női Laser Radial osztály 3.helyezettje lett a 2017-es barcelonai EB-n Vasilea Karachaliou és Eszes Tamás volt az edzője.)

 

Tomit nemcsak a kilencvenes évek legjobb magyar lasereseként, hanem nagyon eredményes edzőként is számon tartják és sok országban elismerik a világon.

 

 

A búcsúnapon Bogee az óvárosba kirándult velünk és a Casa de Colónba ellátogatva Gran Canaria történetéről, a hajózás fejlődéséről és többek között Kolumbusz Kristóf felfedezéseiről is sokat megtudhattunk. A Szent Anna Katedrális tornyaiból szemlélődve, fentről is megnéztük a várost és a székesegyház előtti téren a sok kutya szobrot nézve döbbentünk rá, hogy a kanáriknak semmi, a kutyáknak viszont annál több köze van a szigetekhez (ha esetleg titeket is érdekel: http://www.hellovilag.hu/2015/szeptember/10-erdekes-teny-a-kanari-szigetekr%C5%91l.html).

 

 

 

Nehéz szívvel, de sok-sok élménnyel búcsúztunk el Bogee-tól és Matyitól és azt hiszem, örökre hálás leszek nekik és Tominak, hogy megmutatták nekem a bázist és bepillantást engedtek a mindennapjaikba és a munkájukba!

További sok sikert és jó szelet kívánok!

 

 

 

Share on Facebook
Please reload

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now