Keresés
  • Németh Anikó

Mi fán terem a "csodabogyó"? - avagy "Bélügyek"

Azt ígértem vasárnap, hogy ma folytatjuk a beszélgetést és egy kicsit arról faggatlak, hogy mit kell tudni a „csodabogyókról”?

Hello Füred:

Annyit beszélgettünk a belekről, s azok szerepéről, illetve, hogy mennyi mindennel tudjuk „gyilkolni” a bélbolyhainkat. Egészséges embereknek is kell-e a bélflóra védelmében valamit szednie?


Solymár Dániel:

A bélflóra kapcsán említsünk meg egy két fogalmat. Az emberi bélflórát 300-500 különböző baktériumfaj alkotja, számuk az emberi sejtek tízszerese.


HF:

Tudod, annyi minden jön szembe a reklámokban. Azt sem tudják sokan, hogy mit vegyenek, s egyenek és hogy mi a különbség a probiotikum és a prebiotikum között.


SD:

Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat, melyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a gazdaszervezet számára hasznos funkciót töltenek be. Tehát a bélflóra egyensúlyának pozitív irányú megváltoztatásával a szervezet állapotát javítják.

A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, és ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását.


Ezen kívül még egy kifejezéssel jó megismerkedni, ez a szinbiotikum. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összeadódik.

HF:

De igazából mikor van szükség ezeknek a szedésére? Alapból jó, ha szedünk valamit a belek védelmében?


SD:

A bélrendszerünk gyakorlatilag steril az anyaméhben, az első bakteriális colonisatio a szülőcsatornán történő áthaladáskor történik, majd az első anyatejes/tápszeres táplálással folytatódik, míg az idő előrehaladtával fel nem épül a megfelelő normál bélflóránk. Azt ma már tudjuk, hogy a sokat emlegetett immunrendszerünk kb. 70%-a a bélrendszerünkben található, ezen baktériumok formájában.

Megkülönböztetünk káros (patogén) és jótékony baktériumokat. Ezek egyensúlyban vannak, viszonylag állandóan. A „baj” akkor van, ha ez az egyensúly felborul, és a mérleg nyelve a patogén baktériumok felé billen. Ilyen eset lehet az egyoldalú táplálkozás, fertőzések, antibiotikum kezelés, túlzott mértékű alkoholfogyasztás vagy a dohányzás.


A kérdésedre válaszolva, pl. a fent említett esetek azok, amikor szükséges a bélflóra helyreállítása. Ennek két fő pillére van: a károsító tényezők megszüntetése és az elpusztult flóra pótlása. Ez utóbbiban vannak segítségünkre a pre- és probiotikumok. Túladagolni ezeket nem lehetséges, esetleg enyhe hasmenés jelentkezhet.


HD:

Melyik készítmények a legjobbak a pótlásra?


SD:

Jelenleg két fő probiotikum-forrás áll a rendelkezésünkre: kapszulás készítmények és a természetesség híveinek a tejtermékek. Ez utóbbiak esetében azonban a tárolás során a csíraszám nagyon lecsökkenhet, így érdemesebb lehet a kapszulás készítményeket alkalmazni. Amit sokan nem tudnak, hogy a probiotikumokat nem ajánlott éhgyomorra szedni, érdemes étkezés közben fogyasztani, valamint, ha antibiotikum mellé szedjük, soha ne az antibiotikum bevételekor vegyük be ezeket, mindig teljen el 2-3 óra a kettő között, hiszen az antibiotikum képes semlegesíteni a probiotikumot, oldhatatlan komplexként összekapcsolódhatnak, kivéve, ha kimondottan antibiotikum rezisztens probiotikumot választunk.


Még egy jó tanács: olyan készítményt válasszunk, mely pre- és probiotikumot is tartalmaz, valamint nem csak egy féle baktérium törzset, hanem több félét tartalmaz. Ennek mindenképp kérdezzünk utána gyógyszerészünknél.

HF:

Jó, hogy ezeket így elmondtad, mert a gyógyszertárban azért ilyen mélységében nem szokták boncolgatni a témát, pláne, ha jó páran állnak mögötted a sorban…

Közben eszembe jutott egy másik kérdés, ami szerintem sokakat foglalkoztat. Mit kell nézni egy táplálékkiegészítő vásárlásakor? Mitől jó és hatékony?


SD:

Először is, egy kis szőrszálhasogatás. Olyan, hogy táplálékkiegészítő, jogilag nem létezik, mint fogalom, étrendkiegészítőkről beszélünk. Hadd adjak egy segítő tippet! A legtöbb információt az étrend kiegészítőkről itt lehet találni: https://ogyei.gov.hu/


HF:

No, akkor még jó is, hogy megkérdeztem, mert ezek szerint én is rosszul használtam ezt a kifejezést!


SD:

Szerintem, nem te vagy az egyetlen. De akkor vegyük sorba a dolgokat!

A vitaminok kapcsán merül fel sok aggodalom, az ilyen készítmények fogyasztása nagyobb odafigyelést igényel a túladagolás elkerülése érdekében, különösen akkor, ha étrendünkben ugyanazon vitaminokat, ásványi anyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó, esetleg azokkal dúsított élelmiszerek is szerepelnek.

Vitaminok és ásványi anyagok esetében van egy ún. legfelső biztonságos szint, ezt próbáljuk nem túl lépni! A legfelső biztonságos szint az a vitamin/ásványi anyag mennyiség, amely napi rendszerességgel fogyasztva nem lehet ártalmas egy fogyasztóra sem.


Azonban itt is érvényes a már említett egyéni tolerancia, ez az érték túl nem lépése sem jelenti azt, hogy mellékhatások nem jelentkezhetnek, pl. még az amúgy többnyire ártalmatlan C-vitamin esetében is előfordulhatnak gyomor-, bélrendszeri panaszok, akár vesekövesség az arra egyébként is hajlamosabbaknál hosszabb távú, napi 400-500 mg-ot meghaladó rendszeres fogyasztás esetén.


HF:

És mi az RDA?


SD:

Az RDA (ajánlott napi beviteli) felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékek.

Hadd mondjam el, hogy a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, élettani működéséhez szükséges tápanyagokat, azonban adódhatnak olyan állapotok, amikor étrendkiegészítők fogyasztására lehet szükség. Ilyen állapotok például: szigorú diéta, fogyókúra vagy alacsony energiatartalmú étrend, betegségek, betegségek utáni lábadozás, intenzív fizikai aktivitás, kiegyensúlyozatlan, egyoldalú étrend, vagy a szervezet kimerült állapota.


Természetesen egyetlen étrend-kiegészítő sem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozást, az egészséges életmódot, a pihenést, a jó alvást vagy a túlzások nélküli, szakember által összeállított étrendet!

HF:

Ó, ha már a túlzásokat említetted, nem hagyhatok ki még valamit a mai beszélgetésünkből. Mi az, amit sokan divatból szednek, pedig valójában vagy felesleges vagy veszélyes is esetleg?


SD:

Amivel legtöbbet találkozom, az a zsírégető készítmények! Erről beszélnék kicsit, de ahhoz, hogy mindent körbe járjunk, rengeteg poszt, több óra kellene, így kérlek, nézd el nekem, hogy közel sem említünk meg annyi dolgot, amennyi a piacon kapható!

Az egyik anyag, amelyet zsírégetőként használnak, a koffein. Ez egy szerves vegyület, mely számos növényben megtalálható, többek között a teában, matéban, kávéban, guaranában, kóladióban. Stimulálja a központi idegrendszert, fokozza az anyagcserét, a zsírszövetben a zsírbontás révén csökkenti a zsírraktárakat. Ezzel a hatással növeli a szabad zsírsav szintet a vérben, mely eredményezheti a zsírégetést, a szénhidrát elhasználása helyett. Hátránya a könnyű hozzá szokás, mely a későbbiekben nem vált ki olyan intenzív hatást, mint korábban.


A koffein mellett az efedrin is meg kell említeni. Ez olyan szerves vegyület, amely legfőbb hatását a szimpatikus idegrendszerben fejti ki, az adrenerg receptorokon hatva. Az étrend-kiegészítőkben előfordulása kínai nevén (Ma huang), vagy Ephedra sinica növényekből kinyerten fordul elő.


Az általa kiváltott hatások többek között, a növekedett szívfrekvencia és vérnyomás, fokozott éberség. Ebből is érzékelhetjük, hogy egy serkentő vegyület, mely gyakran fordul elő zsírégető készítményekben. Mellékhatásait tekintve a nem megfelelő fogyasztás következtében okozhat izgatottságot, szorongást, alvászavart, hányingert, ezért forgalmazását korlátozták.


HF:

Ennek igazán örülök, mert akkor legalább az egy kis határt szabhat, mert az emberek többsége a cél érdekében hajlamos még a saját egészségét is kockára tenni és akár többszörösen is túllépni a megengedett mennyiséget – MINDENBŐL IS!


SD:

Igen, sajnos ez így van. De hadd mondjak még egy példát, s talán a ma legnépszerűbbet említeném most, ez a zöld tea.

A zöld tea kedvező hatásainak köszönhetően napjainkban egyre kedveltebb. Összetételére jellemző, hogy magas koffein tartalommal rendelkezik, illetve antioxidáns vegyületeket tartalmaz. A zöld tea fontos szerepet játszhat az elhízásban, katechinek révén módosítja a zsír anyagcserét, fokozza a hőtermelést, illetve koffeintartalmánál fogva is fokozza az anyagcserét.


HF:

Dani, nem tudom elégszer elmondani, hogy milyen hálás vagyok Neked, hogy segítettél rendet tenni a „csodaszerekkel” kapcsolatban is!


SD:

Zárásként azért elmondanám, semmi sem csodaszer! Nincs olyan bogyó, kapszula, ital, stb., amit bekapkodva pár héten belül csoda fogyáson mennénk keresztül! Ennek egyetlen és legjobb módja a mozgás növelése mellett a kiegyensúlyozott, megfelelően összeállított, személyre szabott étrend, amelyben a tévhittel ellentétben nem kell éhezni, koplalni sem. Ebben tud segíteni egy dietetikus, ezért bátran keressük fel őket!


HF:

Azt hiszem, ez a legjobb végszó. Köszönöm szépen a beszélgetést!


A képek forrása: Pixabay

56 megtekintés

kapcsolat   hellofured@yahoo.com - 30 403 4066 

adatvédelem  

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon
  • White LinkedIn Icon
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now