Keresés
  • Németh Anikó

Azt meséld el, Dani! - Beszélgetés a vitaminokról Solymár Dániel dietetikussal

A ma esti első bejegyzés egy nagyon fontos témát jár körül. Ugyan, mindannyian tanultunk az iskolában a vitaminokról és azok szerepéről, de valahogy, miután kiszálltunk az iskolapadból, s felnőttünk, megkopott a tudás, s néha hajlamosak vagyunk mindent elhinni a reklámoknak.

Solymár Dániel dietetikust arra kértem, hogy egy kicsit segítsen rendszerezni mindazt, amit a vitaminokról tudni kell, s a mai bejegyzésben én magam is elárulom, hogy mely termékek váltak be nekem – akinek a glutén, tej és cukor miatt egyáltalán nem mindegy, hogy melyik gyártó, milyen terméke után nyúlok.


Hello Füred:

Dani, mik is valójában a vitaminok?


Solymár Dániel:

Olyan esszenciális, létfontosságú biológia anyagok, melyeket szervezetünk nem képes előállítani (egy két kivétellel). Táplálkozás útján kerülnek szervezetünkbe és szükségesek a normál működéshez. Energiával nem rendelkeznek, de olyan biokémiai folyamatokban vesznek részt, mely során a táplálékból energia nyerés történik.


HF:

Elég komoly és összetett témába nyúltunk, igaz? Hogyan lehet csoportosítani a vitaminokat?


SD:

Sok szempont alapján csoportosíthatjuk őket, a legismertebb az oldhatóság alapján történő csoportosítás. Megkülönböztetünk vízben oldódó (B-komplex, C-vitamin), és zsírban oldódó (biológia óráról jól ismert D, E, K, A) vitaminokat.


HF:

Kérlek, mesélj nekem és a „HelloFüredesek”-nek a zsírban oldódókról először – úgyis a vitaminok kapcsán rögtön mindenkinek a C-vitamin ugrik be először, azt hagyjuk a második körre! Mesélj a "többiekről" előbb!


SD:

Rendben. Akkor kezdjük a zsírban oldódó vitaminokkal! Legyen az első, amiról mesélek, a D-vitamin!

A D-vitaminnak két féle provitaminja (vitaminhoz hasonló kémiai szerkezetű anyag, inaktív, így nem rendelkezik vitamin hatással, de a szervezetbe kerülve átalakul vitaminná) van:

D1 (ergoszterin) és a 7-dehidro koleszterin. A szervezetbe kerülve napfény hatására, egész pontosan az UVB-fény hatására átalakulnak, a májban majd a vesében további átalakulások során nyerik el végső alakjukat, és biológiailag aktív D-vitamin keletkezik. Mivel az átalakulás első lépéséhez UVB fény szükséges, tévhit, hogy a szoláriumban eltöltött idő alatt is „termelünk” D-vitamint, hiszen a szolárium gépekben UVA fénysugárzás található.


HF:

Jó, hogy ezt megemlítetted, mert szerintem sokan valóban úgy gondolják, hogy a szolárium fénye egyenlő a napfénnyel. Kicsit olyannak érzem, mint az édességek között a „téli fagyi” esetét a nyárival… Fagyi, fagyi, de teljesen másról beszélünk. De áruld el, Dani, mi a D-vitamin szerepe a szervezetben?

SD:

Nagyban segíti a kalcium, foszfor és magnézium fogakba épülését. Szabályozza az izomösszehúzódásokat és elernyedéseket, részt vesz az idegrendszer normál működésében, véralvadásban, sejtnövekedésben. Segíti az inzulin és prolaktin elválasztást, és az immunvédekezést. Számos kutatás igazolja, hogy szerepe van a magas vérnyomás csökkentésében is.

HF:

A csontokról és fogakról tudtam, de látod, jó, hogy felsoroltad mindet, mert például a vérnyomással kapcsolatban eszembe nem jutott volna a D-vitamin. Mik a legjobb D-vitamin-források?


SD:

Legjobb forrásai a halak, halmájolaj, tej, vaj, tojás, garnélarák.

Fokozottan figyelni kell a vitaminhiány kialakulására időseknél, újszülötteknél, kismamáknál, elhízottaknál, krónikus májbetegeknél. Hiányában gyermekkorban angolkór alakul ki és talán hallottad, hogy a D-vitamin hiánya miatt gyakori az oszteoporozis (csontritkulás) előfordulása.


HF:

De ha jól sejtem, az sem jó, ha átesünk a ló túloldalára és túl sokat viszünk be belőle.


SD:

Nem, valóban nem jó. A feleslegesen bevitt vitamin a zsírszövetben képes raktározódni és elég komoly tünetei lehetnek, például a fejfájás, hányinger, hányás, étvágytalanság, csont és ízületi fájdalmak. A 19-70 éves korosztály napi szükséglete 600 nemzetközi egység.


HF:

Mi legyen a következő? Menjünk ABC-sorrendben és jöjjön az E-vitamin?


SD:

Jó, folytassuk az E-vitaminnal! Az E-vitamin egy összefoglaló elnevezés, nyolc különböző vegyület, az ún. tokoferolok elnevezése. Hőstabil vitamin, azonban napfény hatására nagymértékben elbomlik. Kiváló antioxidáns hatással rendelkezik (az antioxidánsok védik a szervezetet az oxidációs folyamatok következtében keletkezett szabadgyökök vagy egyéb oxidáló anyagok káros hatásától).


HF:

Tudod mi jutott eszembe? Azt mondtad, hogy napfény hatására nagy mértékben elbomlik. Sok arckrém esetében hirdetik, hogy E-vitamint tartalmaz. No, ennek akkor utána kell majd járnom egy későbbi bejegyzésben. No, de mesélj tovább, nem akartalak félbeszakítani.

SD:


Ez jó kérdés amúgy! Az E-vitaminnal dúsított olajokat is sötét üvegben tárolják, pontosan azért, mert napfény hatására nagy mértékben elbomlik. Az arckrémekről sajnos nem tudok nyilatkozni, de abban biztos vagyok, ha átlátszó tégelyben található, olyan, mintha nem is lenne benne E-vitamin a bomlás miatt.


Szóval, folytatva az előbbit, szerepe a szervezeten belül a sejthártyák védelmében van. Mivel antioxidáns, semlegesíti a szabadgyököket, így betegségmegelőző hatású, főként a szív-érrendszeri betegségek tekintetében. Segít a vérrögök kialakulásának megakadályozásában, gátol bizonyos gyulladásos folyamatokat. Szerepe van továbbá az idegrendszer védelmében, immunműködésben, vörösvértest képzésben.


HF:

Mi történik akkor, ha nem jut elég E-vitaminhoz a szervezet?

SD:

Hiányban idegrendszeri zavarok, izomgyengeség, csökkent vörösvértest-élettartalom, májsejt elhalás, látásromlás léphet fel. Kiegyensúlyozott étrend esetén ezek a veszélyek nem fenyegetnek. Legjobb forrásai a búzacsíra, növényi olajok, olajos magvak és teljes őrlésű gabonák. A napi szükséglete 15 mikrogramm. Pótolni szükséges dohányzás és alkoholizmus esetén, nehéz fizikai munkát végzőknél, sportolóknál, speciális zsírszegény étrend folytatásakor.


HF:

Közben egy csomó minden eszembe jutott. Látod, ezért szeretek beszélgetni, mert elgondolkodtat, amit most te mondasz, vagy amit a beszélgetőtársaim mondanak és máris próbálok összefüggéseket keresni.


SD:

Akkor most jön még egy kis „gondolkodtató”. Mesélek neked egy kicsit a K-vitaminról. A K-vitamin szintén egy összefoglaló elnevezés, három csoportját különböztetjük meg. Ezek a K1-fillokinon, K2-menakinon, és K3-menadion.


HF:

Tudod, az jutott eszembe, hogy hiába tanultam biológiából annak idején sokat a vitaminokról és felnőttként is sokat olvastam róluk a mindenféle „hiányaim” miatt, de azért mégis kis „sutának” érzem magam. Most érzem igazán, hogy mennyi mindent nem tudunk és emiatt aztán sokszor valóban csak a marketingfogások és nem a valós tudás és hasznosság alapján döntünk, ha vitamint veszünk.


SD:

Hát igen. És még mennyi mindent jó lenne egy kicsit jobban feleleveníteni az iskolában tanultakból! De visszatérve a K-vitaminhoz…

A K1-fillokinon növényekben található és a májban raktározódik. Szerepe a véralvadásban van. A vitamin hiánya a véralvadás megváltozását okozza. Normál bevitele segíti a sebgyógyulást, a megfelelő véralvadást, elősegíti a máj méregtelenítő funkcióját. Forrásai a fejes káposzta, brokkoli, spenót, kelbimbó, tejtermékek, méz, máj, tojás, málna, eper, olívaolaj.

HF:

Na, bumm! Nálam például már itt egy kis bibi van, mert én se mézet, se tojást, se tejtermékeket nem fogyaszthatok…


SD:

Látod, ezért jó egy dietetikussal konzultálni, mert mindenki máshogy működik és nem lehet nagy általánosságokban beszélni, amikor speciális étrend szükséges. Ezek csak az általános információk, amelyek „egészséges” emberekre vonatkoznak.

De jó, hogy kérdezted, mert fontos étrendi vonatkozása van például a warfarin és kumarin típusú véralvadásgátló szerek alkalmazása esetén is, ebben az esetben mindenképp szükséges dietetikussal megbeszélni az étrendi vonatkozásokat. A napi szükséglet egyébként nőknek 60 mikrogramm, férfiaknak 70-80 mikrogramm.


HF:

Mi a helyzet a K2-vel és K3-mal?


SD:

A K2-menakinon a csontképződésben játszik fontos szerepet, segíti a kalcium beépülését a csontokba. Hiányában csökken a kalcium mennyisége, romlik a csont minősége, porózussá válik, ezáltal fokozottabb a csonttörések esélye. A K2 vitamint a bélbaktériumaink szintetizálják, így megfelelő vegyes táplálkozás és egészséges bélrendszer esetén nem alakulhat ki hiány.

K3-menadion pótlásban részesülnek a kizárólag anyatejes táplálásban részesülő csecsemők, mivel az anyatej K-vitamin tartalma minimális, a bélbaktériumok éretlensége miatt pedig az újszülöttek bélrendszere még nem tud K2 vitamint termelni. Pótolni addig szükséges, amíg elkezdődik a tápszeres kiegészítés, vagy a vegyes táplálkozás.


HF:

Tudod min mosolygok? ABC-sorrendben mondtuk a vitaminokat és pont az elsőt, az A-vitamint hagytuk ki. Sebaj, akkor zárásként mesélj nekem erről, kérlek!


SD:

Tényleg! No, akkor most pótoljuk és mondom, hogy mit érdemes tudni az A-vitaminról. Szóval… Ez szintén összefoglaló elnevezés. Provitaminja a karotinoidok, a növények színanyagát adják. Szervezetbe kerülve a provitamin egy ún. karotináz enzim segítségével alakul át A-vitaminná.


HF:

Hadd tippeljek! Ugye ennek a látásban van nagy szerepe?! Erre van a vicc is, hogy miért nincsen szemüveges nyúl… (mert a sárgarépában sok az A-vitamin)


SD:

Igen, szerepe van a látásban, a rodopszin képzésben, ami a retina fényérzékenységét biztosítja. Továbbá fontos szerepe van a normális növekedés és fejlődés fenntartásában, bőr és nyálkahártyák épségének fenntartásában, immunvédekezésben.

Forrásai a máj, halak, tojássárgája, tej, tejtermékek. Zsírdús ételekben viszonylag magasabb a koncentrációjuk. A szükségletét növeli a rendszeres alkoholfogyasztás, sportolás, megbetegedések, nagyobb stresszel járó állapotok, várandósság, szoptatás időszaka.

Hiányában romlik a szem sötéthez való alkalmazkodása, a bőr szárazzá válik, berepedezik, gyakoribb légúti fertőzések alakulhatnak ki.


HF:

Ez nem hangzik jól… És mi a helyzet akkor, ha túl sok kerül a szervezetbe?

SD:

Túladagolni a vitamint étrendileg nem lehet, csak szupplementációval abban az esetben, ha a bevitel tartósan meghaladja az 50.000 nemzetközi egységet (min. két hétig). A béta-karotin nevű provitamint étrendileg is túl lehet adagolni, de ez csak ún. karotinózist/karotinaemiát okoz, ami miatt a bőr sárgás-narancssárgás elszíneződése lép fel, egyéb tünet nem jelentkezik. Ez legfőképp 1 éves kor alatt, 1,5 éves korban a sütőtök, sárgarépa túlzott fogyasztása miatt alakul ki. Az étrendi csökkentés esetén két hónap alatt a sárgás szín magától megszűnik.


HF:

Tudod, komolyan mondom, hogy sajnálom, hogy a végére értünk, mert élvezettel hallgattam, ahogy meséltél! Bevallom őszintén, hogy sok mindenről csak fél-információim voltak, jó volt egy kicsit rendszerezni ezeket a dolgokat. A következő részben nézzük át így a vízben oldódó vitaminokat is!


SD:

Rendben és aztán elmehetnénk majd vásárolni is, mert szívesen megmutatom neked, hogy miket érdemes leemelned a boltok polcairól, meg a zöldség-gyümölcsösben!

Tudod, Anikó, még egy fontos dolgot ne felejtsünk el itt a beszélgetés végén megjegyezni! Szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy általános tájékoztató, így semmilyen esetben nem helyettesíti az egészségügyi szakemberrel (orvos, dietetikus) történő, egyénre szabott konzultációt!


HF:

Köszönöm, Dani, igazad van; ez így korrekt és kerek!

Folyt.köv.

115 megtekintés

kapcsolat   hellofured@yahoo.com - 30 403 4066 

adatvédelem  

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon
  • White LinkedIn Icon
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now