Keresés
  • Németh Anikó

Jó hosszú hétvége


Vasárnap helyett most a „hosszú hétvége” utolsó napjára időzítettem a blog-bejegyzést és igazából egy kis beszámolót adok, nem egy helyszínt vagy személyt mutatok ma be nektek. Remélem, hogy többen vannak közületek, akik hozzám hasonlóan aktívan töltötték a 4 napot és kihasználták, hogy a jó időjárásnak köszönhetően nem kellett a lakásban kuksolni. (Igaz, én menet közben begyűjtöttem valami bacit, de a gyógyleves, a hagyma és a gyömbér mellett a jó levegővel kúráltam magam.)

Aki figyelemmel kísérte a ténykedéseimet a Facebookon és az Instagramon a múlt hét második felében, láthatta, hogy igen szép számmal akadt programom. No, vegyük szépen számba őket és kezdjük is a sort a szombattal!

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, ha Veszprémbe megyek, én inkább a „felső” utat választom a 71-es helyett, így Arács és Csopak érintésével kanyarodom a Nosztori felé. Többször is elolvastam egy tábla feliratát útközben: ZM&G Galéria. Mivel mindig időre és céllal mentem Veszprém felé, sosem volt időm megállni. Aztán egy nap jött egy üzenet Krisztitől, kedves ismerősömtől, hogy volna-e kedvem megnézni ezt a galériát, mert mindig elautózik a tábla mellett és kíváncsi lett. Kedvem volt, de nem tudtuk összehozni időben a „randit”, hol ő nem ért rá, hol én. De tudjátok: ami nekünk van szánva, kitalálva, úgyis felénk gravitál! Úgyhogy egyszer csak pittyent a telefonom és Debreczeny Zoltántól (festőművész) jött egy üzenet (idézem szó szerint): „Kedves Anikó! Kedves Hello Füred! Legyen szerencsénk szombaton. Ismerje meg a ZM&G galériát!” Ugye mondanom sem kell, hogy azonnal írtam Krisztinek, hogy itt a jel, amire vártunk és hogy akármi is lesz, megyek, ha tud jöjjön. Szervezett, egyeztetett, írta, hogy jön. Gondoltam, hogy akkor már Ági barátosném se maradjon ki, hiszen Krisztihez hasonlóan Ági is otthon van az ecsetek és vásznak világában.

Szóval, szombaton 3-ra így érkeztünk meg a Bene dűlő 1-be Zámbó Attila műterem-galéria-házába Debreczeny Zoltán és Maczky László kiállításának megnyitójára. A kezdeti suta lépéseink után (elsőnek érkezni egy „buliba” mindig feszélyezi csöppet az embert) egyre inkább feloldódtunk és a házigazda, Zámbó Attila és párja, olyan közvetlen, nyitott, természetes kedvességgel fogadtak és vezettek körbe minket az otthonukban, hogy egy idő után már otthon éreztük magunkat mi is.

A kiállítást az tette különlegessé, hogy mind Maczky László, mind Debreczeny Zoltán „elmesélte” a képeinek történetét (előbbi a fotókét, utóbbi a festményekét), s még egy kedves játék részesei is lehettünk, hiszen meg kellett adnunk a mobilszámunkat és a szerencsések, akiknek a számát a megnyitó végén megcsörgették, a három alkotó jóvoltából egy-egy ajándékkal lettek gazdagabbak.

Egy csodálatos panorámával rendelkező ház, egy kreatív és hihetetlenül szerény művész, Zámbó Attila és egy (2in1) nagyon érdekes kiállítás vár azokra, akik ellátogatnak Attila csopaki műterem-galéria-otthonába. „Újrahasznosító művészete” és vidám színei minket nagyon magával ragadtak.

Bővebb infó: www.facebook.com/ZamboMuteremesGaleria/ és http://www.fotoart-maczky.eu/hu/

valamint http://www.iraskep.hu/

Délután jött még egy kis kávézás, beszélgetés és séta a lányokkal, s a nap zárásaként elsétáltunk a Füredi Szüret esti programjaira is (erről külön kis összefoglalót olvashattok majd a bejegyzés végén).

Vasárnap reggel szintén Ági barátnőmet hívtam tettestársnak és gimis éveim helyszíne, Balatonalmádi felé vettük az irányt. Ott találkoztunk Vörös Ákos kávérajongó fotós barátommal (akinek sok fotót köszönhetek itt a Hello Füreden és a magánéletben is) és így, hárman indultunk a Bab Kávézó felfedezésére. Jobbnál jobb dolgok történtek velünk és a hab a tortán (vagy stílusosan, a kávén), hogy a Bab Kávézó falára egy Debreczeny Zoltán kép fog kerülni hamarosan… No, ilyen az, amikor minden szál összefut. Véletlenek nincsenek, igaz?!

A nagyszerű napindító kávézás után igyekeztünk haza, mert a Füredi Szüret részeként egy sütiversenyen vettem részt. No, és akkor itt jön a már ígért részletesebb beszámoló a Füredi Szüretről.

Nagyon kellemes csalódás volt számomra az idei Füredi Szüret és a hosszú hétvége napjaira kínált programok. Sokszor éri az a vád a várost, hogy a sznob programok között pont a város lakossága vész el. Idén, úgy érzem, ez nem így történt és valóban élhető, füredi szemmel is élvezetes programok várták a nagyérdeműt.

Kicsit azt az időszakot idézte bennem és az a kisvárosi hangulat köszönt vissza, mint amikor még a nagyszüleimmel, a „Borosok” táblája alatt, egy (talán) IFA platójáról kínáltuk a bort és vonultunk a partra, a kőbarlang és a gombák felé a szüreti felvonulás alkalmával, valamikor a ’80-as évek végén. Örülök neki, hogy a fúvószene, a népzene, néptánc, a borrendek felvonulása és a kínáltatás ugyanúgy megmaradt hagyományként!

Csütörtökön késő este, amikor már besötétedett, felderítő-sétára indultam és kíváncsian lestem, hogy vajon mi is történik a sétányon majd. Nagyon megkönnyebbültem, amikor láttam, hogy igényes, egyforma faházakban kapnak majd helyet a résztvevők, illetve a borhéten is megszokott faházaikban árulhatnak a füredi borászatok.

Tetszett a házikók és standok elhelyezése és az ötlet, hogy középen egy kis „szélvédett” helyen lehetett a zsákmányolt finom falatokkal és italokkal helyet foglalni – és fél szemmel/füllel a színpadon zajló események részesének is lenni. Bizony volt is mit lesni és fülelni, hiszen nagyon színvonalas műsorok és előadók váltották egymást. Külön öröm volt számomra, hogy idén az eddigieknél sokkal gyermekközpontúbb volt a program!

A megszokott szabadtéri játékok mellett szép számmal akadtak gyerekeknek szóló előadások és a Kisfaludy Galéria emeletén a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület játszóházai is várták a szülőket és gyerekeket. A legjobb pedig az volt az egészben, hogy időben kikerültek a nyomtatott plakátok, szórólapok és műsorfüzetek, így a lakosok is pontosan tudták, hogy mikor, hol, milyen programmal várják őket a szervezők.

Ki-ki kedvére válogathatott a koncertek, táncházak, (gyermekszínházi) előadások közül és idén is megrendezésre került a Füred Sütimestere süteménysütő verseny, melyre szép számmal érkeztek finomságok. Ez utóbbi programon én is részt vettem és kicsit belülről is részese lehettem a megmérettetésnek.

Magyar Kinga idén 3. alkalommal volt a sütiverseny szervezője és kollégáival remekül előkészítették a programot a vasárnapi zsűrizéshez. Sokan neveztek mindhárom korosztályban és a füredi vállalkozók és cégek jóvoltából értékes ajándékokat kaptak a győztesek. Azt hiszem, a legnagyobb elismerés és ajándék a sütimesterek számára azonban az, hogy finomságaik elérhetőek lesznek majd a novemberi hétvégéken például a füredi Kedves Cukrászdában is.

Kíváncsi lennék, hogy Ti, kedves fürediek, hogyan láttátok az idei szüreti programokat és hogy mivel töltöttétek a „hosszú hétvégét”?!

Most zárom soraimat, de nem is olyan sokára egy meglepetéssel térek vissza. Addig is az erő legyen veletek!


0 megtekintés

kapcsolat   hellofured@yahoo.com - 30 403 4066 

adatvédelem  

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon
  • White LinkedIn Icon
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now