Keresés
  • Németh Anikó

ÉgSzínKék kávé Cséry Zolival

Ti emlékeztek még a kedvenc zenekarotokra a kamaszkortokból? És a kedvenc dalotokra is? Én pont abban az időszakban voltam tini, amikor a Kimnowak és a Take That „csúcsra járt”. A Gyémánt volt „A DAL” és rongyosra hallgattam azt a kazettát, amire egymás után legalább ötször felvettem ezt a számot, hogy ne kelljen visszatekerni a szalagot. Álmomban sem gondoltam, hogy a „szomszéd srác a mi utcánkból”, majd egyszer a kedvenc zenekaromban fog zenélni, azt meg pláne nem, hogy 20 évvel később egy blogot írva erről is fogok majd beszélgetni vele… Meg mindenről, ami gyerekkorunk óta történt vele, hiszen Cséry Zoltánnal „röpke” 25 év történetét és emlékeit pörgettük végig, amíg a balatonfüredi ÉgSzínKék Kávézó és Koktélbárban beszélgettünk.

Zoli Füreden járt általános iskolába, a zeneiskolát is itt kezdte; ahogy ő fogalmazott, jó értelemben itt „kattant rá” a zongorára. Később Almádiban folytatta a zeneiskolai tanulmányait és a győri konzi felé vette az irányt, ami nagyon jó döntésnek bizonyult.

Gyakorolni ő sem szeretett, ahogy a legtöbb annyi idős gyerek, s a klasszikus zenét akkor még nem vette komolyan, márpedig 11 évesen csak olyan suliba tud menni az ember, ahol a klasszikus zene az alap. Zongorában gondolkodott, s először a továbbtanulást is ezzel a hangszerrel tervezte. A konzervatóriumi jelentkezéskor meglátta, hogy van zeneszerzés szak is, s oda ment végül. Izgatta, hogy zenét írjon. Már 13-14 évesen rakott össze a szintetizátora mellé elektronikus „kütyüket” és mindig azon agyalt, hogy „valami sajátot” alkosson. A mai napig nagyon hálás, hogy szülei ebben az első perctől fogva támogatták és mindig hagyták, hogy azt csinálja, ami érdekli.

Mielőtt a győri éveknek nekivágott volna, Almádiba járt szolfézsra nyáron, mert bizony, ez megkerülhetetlen „alap”, amit elvárnak a konzervatóriumban. Elkezdődött a tanév, s a kályhától indultak Győrben, jött a stílusgyakorlat, amelynek keretében minden stílusban írtak zenét. Sok gyakorlás következett, mert amikor ráérzett, hogy igazán mi is az ő zenei világa és iránya, tudta, ha abban nagyon jó akar lenni, mindent bele kell adnia.


Győr egy kreatív közeg, jó társaság várta az iskolában; tanulni kellett, de az volt az a hely, ahol „alkotótársként” kezelték a diákokat. Zoli ebből az időszakból Reményi Attila és Szabó Miklós nevét emelte ki; két tanárának nagyon sokat köszönhet.

A győri évek után – mivel az Internet igazán csak abban az időben kezdett elterjedni – véletlenül, egy barátjától szerzett tudomást a Kőbányai Zenei Stúdióról, amelyre mai napig úgy gondol, mint „AZ ÁLOMISKOLÁRA” – ami nem is csoda, hiszen, ha csak a tanárok nevét nézitek, gyorsan megértitek, hogy Tátrai Eszterhez hasonlóan, Zoli is egy fantasztikus zenész-generációtól tanulhatott. Kedvenc tanárai Fogarasi János, Esze Jenő, Póka Egon, Sárik Péter, Cseke Gábor és Babos Gyula voltak.


A kőbányai évek igazán izgalmas feladatokat és szintén egy fantasztikusan inspiráló közeget adtak Zolinak, aki barátaival és zenésztársaival megalapította a Special Providence-t, amelyben 10 évig zenéltek együtt. Ezzel a formációval Dél-Amerikától Japánig sok helyre eljutottak.


Éééééés itt jött az a része a beszélgetésnek, ami különösen megdobogtatta a szívem! Zoli másodikos volt a kőbányai iskolában, amikor bekerült a Kimnowak zenekarba. Ha abban az időben, s a pesti zenész körökben valaki letette a névjegyét, azt sokan megismerték zenész berkeken belül és hívták, keresték. Így történhetett az is, hogy Zoli sorban lett olyan zenekarok tagja, melyek neve sokak számára ismerősen cseng. Ganxsta Zolee, Subscribe, Zanzibar, Barabás Lőrinc Quartet, vagy hogy a legutóbbi időszakról beszéljünk, Pápai Joci és a „szerelem projekt”, a Patché.

A Patché – ha még egyelőre kevésbé cseng is ismerősen – remélem, sokak számára bevésődik! Ez a formáció Pákai Petra nagyszerű hangú énekesnő és Cséry Zoli zenei találkozása, melyből a dalokon és a koncerteken kívül olyan remek dolgok is születnek, mint a KONZI-TOUR. Petrával bejárták az ország konzervatóriumait (zenei szakközépiskoláit) és könnyűzenei kurzusokat tartottak óriási sikerrel mintegy 20 helyen a Nemzeti Kulturális Alap segítségével.


Mivel Zoli zeneileg mindenevő és imád a műfajok és stílusok között is szárnyalni, sok különböző projektben vesz részt. A Kodály Spicy Jazz és a Random Trip mellett saját ambienttel fűszerezett improvizatív zongoramuzsikája, a Songs For Your Soul /Dalok a Lelkednek/ is újabb szeletet mutat be Cséry Zoli sokoldalú személyiségéből.


Amikor nem zeneszerzőként vagy zongoristaként ténykedik, több zenekarnak hangszerel, például az AWS vagy a Useme. Olyan jó volt hallgatni, ahogy a sikereiről beszélt és teltházas Madách Színházbeli vagy MÜPA koncertekről mesélt. …vagy arról, amikor a nehéz helyzetben lévő gyerekekből álló gospel kórusnak vezényeltek le egy teltházas koncertet kollégium-igazgató barátjával a Nemzeti Színházban.


…és itthon, Füreden, ahol otthon van, s amelyről dalt is írt, mégsem ismerik még annyian, amennyien ismerhetnék. Szerintem sokan valóban nem is tudják, hogy csak a zene területén mennyi füredire lehetünk büszkék! (S akkor itt még egy nevet és másik kedvenc zenekart megnevezek: Balanyi Szilárd, Quimby) A saját hazájában tényleg nem lehet senki sem próféta?!


Talán csak nosztalgia fogott el és vágyom vissza azokba az évekbe, amikor Füreden minden hétvégén élő zenés bulik voltak, amikor a régi Peronban vagy a Rühes Bölényben élőben szólt a blues, rock és jazz. Szerintem most is lenne rá igény!

De vissza a mába! A beszélgetés vége felé kértem Zolit, hogy meséljen arról, hogy mivel foglalkozik mostanában. Nem is merem azt mondani, hogy a szabadidejében, mert ahogy beszélgettünk, rájöttem, hogy igazából nincs is ilyen…vagy csak azért érzem így, mert összemosódik munka és hobby; talán ilyen az, amikor valaki azt csinálja, amit szeret és fel sem tűnik neki, hogy hol húzódik a határ. Legutóbb a Road zenekarnak hangszerelt 15 állomásos akusztik turnét, melyen az arany és platina lemezes anyaggal járták az országot. Majd kicsit elgondolkodva a tavalyi év eseményein, szerényen hozzátette, hogy játszott a Grammy-díjas gitárossal, Paul Brownnal. Csak hallgattam és hirtelen nem is tudtam mit mondani!!!

Úgy gondolom, a szakmai elismerés egyik jele, amikor egy cég együttműködő partnerként támogat valakit. Zoli 12 éve a Korg reklámembere, ha jobban tetszik „endorsere”, s nagyon sok segítséget kap tőlük, amiért örökre hálás lesz nekik.

Amikor nem a saját zenekarának vagy más bandáknak alkot, verseket ír és fotóz. Élete első versét Kálloy-Molnár Péter, a másodikat pedig Miller Zoltán mondta fel, amire nagyon büszke és igazán megtisztelőnek érzi.


Kikapcsolódásként kedvenc zenekarait (Pat Metheny Group, Tribal Tech, Steps Ahead, Karnivool, Mutemath, Jamiroquai, ATB, és Mörk) hallgatja, a thai, olasz vagy vietnami konyhai különlegességeit kóstolja végig, vagy filmeket néz (nagy kedvencei: Remény rabjai, Gran Torino, Az utolsó éjjel, Életrevalók és a Ronda ügy). Ha már az ételeket említette, nem hagyhattam ki, hogy rá ne kérdezzek a borokra, reménykedve, hogy egy kis „hazai” is lesz benne, s nem csalódtam: a balatoni száraz fehér pont passzol egy kikapcsolódós Cséry-féle estéhez.


Hogy a Ti kikapcsolódásotok is meglegyen ma este, Ti is készítsetek be egy pohár finom balatoni bort és kattintsatok az alábbi linkekre, hogy most képpel és hanggal is végig tudjátok járni azt a zenei utat, amiről a bejegyzésben meséltem.


https://www.facebook.com/cseryzoltanzongora/

https://www.facebook.com/zoliphotography/

https://www.facebook.com/sfysofficialpage/

https://www.youtube.com/watch?v=Mg27AJu-TAE

https://www.youtube.com/watch?v=zqS-rFy6Rok&t=3s

https://www.youtube.com/watch?v=cF5zkyF50Ok&t=1s

https://www.youtube.com/watch?v=yJMfCSeGtvM&t=160s

0 megtekintés

kapcsolat   hellofured@yahoo.com - 30 403 4066 

adatvédelem  

  • White Facebook Icon
  • White Instagram Icon
  • White LinkedIn Icon
This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now